Az egykori Petőfi Társaság megszűnéséről, ezzel párhuzamosan a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásához vezető kultúrpolitikai lépésekről ír Sulyok Bernadett, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. E heti bejegyzésünkben írása második részét közöljük, az első rész itt olvasható.
1946-ban a Petőfi…
Az egykori Petőfi Társaság megszűnéséről, ezzel párhuzamosan a Petőfi Irodalmi Múzeum létrehozásához vezető kultúrpolitikai lépésekről ír Sulyok Bernadett, a PIM Kézirattárának főmuzeológusa. E heti bejegyzésünkben írása első részét közöljük.
A Petőfi Társaság ülése az Akadémián, fennállása 50.…
Sulyok Bernadett újabb írásában a Petőfi Sándor születésének 100. évfordulójára készült (s azóta sajnos eltűnt) Petőfi című film keletkezési körülményeiről és korabeli fogadtatásáról tudhatunk meg többet (szinte napra pontosan a műalkotás bemutatója után száz évvel), számos fontos, izgalmas…
Blogbejegyzésünkben Sulyok Bernadett tanulmányának második részét adjuk közre, melyben a 20. századi magyar epika egyik jelentős képviselője mítoszregényeinek filozófiai paradigmájáról, az őt ért főbb hatásokról és írói-gondolkodói koncepciójának összefüggéseiről olvashatunk.
Kodolányi monumentális…
Blogbejegyzésünkben bemutatjuk, hogyan alakult a 20. századi magyar epika egyik jelentős képviselőjének világ- és létszemlélete, miként fordult érdeklődése a prehisztorikus idők felé, kortársai közül kiket tekintett szellemi rokonainak, milyen művek és tradíciók befolyásolták leginkább…
A párizsi Magyar Műhely folyóirat szerkesztőségi levelezése a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárát gazdagítja. A lap alapító szerkesztői, Nagy Pál, Papp Tibor és a hetvenes években hozzájuk csatlakozó Bujdosó Alpár közgyűjteményünkben helyezték el hatalmas és impozáns levelezésüket, számos…
A Magyar Műhely és a Petőfi Irodalmi Múzeum története több ponton is összekapcsolódik. A folyóirat egyik alapító-szerkesztője, Parancs János 1966-tól 1974-ig az intézmény muzeológusaként dolgozott. Fontos érintkezési pont továbbá a vizuális költészet első jelentősebb magyarországi kiállítása, a PIM…
A Magyar Műhely generációs fórumként jelentkezett. Az egyetemista, főiskolás és 30 év alatti, Nyugat-Európába szakadt fiatal magyar értelmiségiek megnyilatkozási terepe kívánt lenni, markáns avantgárd arculata az első évtized végén kristályosodott ki.
Az első években gyakran változott a…
Az 1956-os magyar forradalom leverése után Nyugat-Európába menekült fiatal értelmiségiek új lap indítását határozták el a már meglévő emigráns orgánumok (mint például az Új Látóhatár vagy a Nemzetőr) mellett, amelynek első száma 1962 májusában jelent meg Párizsban.
Nagy Pál és Parancs János a…